Kárász Nelli a jég tükrében (Németh László “Iszony” c. regényéről)


Kárász Nelli és Takaró Sanyi az Iszony c. filmben

“hogy énnekem most az emberi törvények szerint el kéne marasztalnom magamat, magunkat, a nyomorúságunkat: egy szempillantás alatt olyan büszkévé tett, hogy nincs az a jeges vízben mosdó germán királylány, aki több önérzettel hordja a pucér lábszárát.”

1920-as évek, falu. A távolságtartó és dacos Kárász Nelli a fagy és a hó képeivel írja körbe magát: jégburokban él, csak néha tud többé-kevésbé feloldódni. Vezetékneve is a víz jelentéshálóját építi: a kárász mocsarakban is elélő szívós kis hal, ha a víz fenékig befagy, az iszapban telel át.

Férje, a meleg szemű Takaró Sanyi tüzesen közelít hozzá, miközben úgy tűnik, maga is épp egy jégtakaró lenne. Fokozottan és sűrítetten képviseli mindazt, amitől a nő iszonyodik: „később is ez volt a kibírhatatlan benne: mindannak, ami bennem oly ziláltan és bonyolultan, sokszor gonoszul is történt, ő a legegyszerűbb és legjobbhiszemű megfejtését adta.” Takaró Sanyi szeret mulatozni, beszélni, inni, kétes üzleteket bonyolít, és végül más nőket is ágyba visz. Négyévi házasság után, egy éjszakai dulakodás alkalmával Kárász a Takaró fejére szorítja a párnát önvédelemből, a férfi meghal. A nő nem érzi magát bűnösnek.

Férjének öccse, a hallgatag és titokzatos Takaró Imre iránt titkos szerelmet táplál. Mi történik a férj temetése után?
A „kedvesnővérek” kórházában végzett ápolói szolgálatban kiteljesedhet-e a nő élete? Hova jut Kárász a “tudatfolyamban”?

Az Iszony a nő-férfi viszonyok leírásával egy tágabb, nyelvkritikai kérdéskörré bomlik: „A férfiak fogalmakkal néznek a világba. Vannak ilyen szavaik, mind frigid, pogány. Azzal ránk világítanak, s az a fényárnyék-kísértet, amit a sötétből kikapnak, azt hiszik, maga a dolog. Innen a nagy önhittségük és árvaságuk […]; a fogalmaik megnyugtatják őket; folyton fogalmaznak, és nem fognak semmit sem meg.”
A sarkos meglátásban Kárász sötét “tudatfolyama” egy vízjellegű szöveget idéz, amelyben a fényes fogalmak boldogan pecáznak.

(Gubicskó Ágnes)

Németh László Iszony c. regénye olvasható a DIA-n.
Az Iszony letöltése PDF formátumban.

Hozzászólások lezárva.