Narcisszusz virágzása. A szenvedés hiperbarokk kezelése Szentkuthy Miklósnál


A könyvfedélen szereplő kép: Aubrey Beardley: Hermaphrodite Among Roses (Hermafrodita rózsák között), 1894


írta: Gubicskó Ágnes

A teljes cikk itt olvasható: http://gagnes.org/narcisszusz.html


Hogyan viselkedik 1933-ban egy magyar Narcisszusz? Önzőként jelenik-e meg, mint ahogyan a hétköznapi nyelvhasználatban a nárcisztikus jelző? Mit jelent számára az autoerotizmus, azon belül az önkielégítés (onánia), amit Näcke (1899, 1906) perverzióként jelöl, és a mítosz(ok) után narcizmus (Narzißmus) néven vezet be a pszichológiába (a tudományba)? Hogyan definiálja a homoszexualitást, amelyet Freud (1909) egy alapra helyezett a narcizmussal (autoerotikával)[1], és így jutott arra a feltételezésre, hogy azok egy minden emberrel veleszületett nyitottságot őriznek, az egészséges fejlődés részei, egy korai életszakasz maradványai, amelyet a társadalmi normák ítélnek lezárandónak, bizonyos mértékig felmentve ezzel a gondolatmenettel a narcizmust és az ún. perverziókat? Kit/mit szeret Szentkuthy Miklós Narcisszusza? Megjelenik-e ebben a mitológiai víz és hogyan? A „jelek univerzuma”[2]? Hol vannak a nők? Meghal-e, miként a mítoszban Narcissus, és mit mond a holttest helyén nyíló virágról? Hogyan kezeli a szöveg ezt a Narcisszuszt – a nácizmus hajnalán?

Kulcsfogalmak: Non; végtelenség (=szó); szenvedés (szorongás); szenvedély; tükröződés; jó kompozíció; gyönyör(űség); szeretet; nőies; homoszexualitás; melankólia

Tartalom

Szenvedésformák: téboly, házasság, alkotás (halál, kishalál, újjászületés)

Kísérletek alkotásra: onánia, szeretet, jó kompozíció, virág, a regény, paradoxon, idő, stílus

Freudi minták és fogalmak köszönnek vissza

A szép lélek és a gömb (Kristeva/ Plótinosz)

„Nőies” Narcisszusz

„Homoszexuális” Narcisszusz

Csillaglányból tündérrózsa (Nimphaea) – avagy az egyedüllét és a közösség határán

Függelék

Felhasznált irodalom

 

[1] Isidor Sadger nyomán

[2] Kristeva, Julia (1983/1995), 51. o.

Hozzászólások lezárva.